Putyin fenyegetése, kijevi robbanások, francia alázás – háborús rövidhíreink

Füst száll fel egy lakótelep mögött Kijevben 2022. június 5-én. Ezen a napon a Kijev nyugati részén lévõ Darnicki és Dniprovszki kerületbõl robbanásokról számoltak be. Vitalij Klicsko, az ukrán fõváros polgármestere Telegramon pedig emlékeztetett arra, hogy hetek óta ez az elsõ ilyen jellegû támadás Kijev ellen. MTI/EPA/Oleg Petrasjuk

Vlagyimir Putyin elnök figyelmeztette a Nyugatot, hogy Oroszország új célpontokat fog támadni, ha az Egyesült Államok nagyobb hatótávolságú rakétákkal kezdi ellátni Ukrajnát – jelentette a TASS hírügynökség. „Ha ilyen rakétákat szállítanak, olyan a célpontokra is csapást fogunk mérni, amelyekre eddig még nem” – mondta Putyin a Rosszija-1 állami televíziónak adott interjújában.
Újra erős robbanások hallatszottak Ukrajna fővárosában, Kijevben. Az ügynökség egy szemtanúra hivatkozva azt mondta, füstöt láttak a városban a robbanások után. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint „több robbanás” történt vasárnap kora reggel a főváros Darnyickij és Dnyiprovszkij negyedében. A polgármester szerint legalább egy ember került kórházba, áldozatokról nincs hír. „Jelenleg nincs halott az infrastruktúrát ért rakétacsapásokban” – mondta Klicsko. “A szolgáltatások továbbra is működnek az érintett területeken.
Ukrajna külügyminisztere elítélte Franciaország elnökét, amiért azt mondta, hogy a Nyugatnak nem szabad “aláznia” Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Emmanuel Macron francia elnök pénteken a francia lapoknak adott interjújában kijelentette, hogy Putyin „történelmi hibát” követett el, amikor megtámadta Ukrajnát, de a világhatalmak nem „alázhatják meg Oroszországot, és a harcok leállásakor diplomáciai úton közösen kell kiépítenünk a kiutat.” Dmitro Kuleba a Twitteren így reagált: „Az Oroszország megalázásának elkerülésére irányuló felhívások csak magát Franciaországot és minden más olyan országot aláz meg, amely erre szólítana fel. Jobb, ha mindannyian arra összpontosítunk, hogyan tegyük a helyére Oroszországot. Ez fog békét hozni és életeket menteni.”
Eddig több mint 1.300 civil holttestét exhumálták Ukrajna fővárosának környékén, miután Oroszország katonái visszavonultak a térségből – jelentette szombaton az ukrán belügyminisztérium. A holttesteket hullaházba küldték igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra, az áldozatok közül mintegy 200 személyt nem sikerült azonosítani – közölte Aljona Matvejeva, a minisztérium szóvivője. Amióta az orosz erők április elején elhagyták a régiót, az ukrán hatóságok megkeresik a halottaikat, feltárják a tömegsírokat és bizonyítékokat gyűjtenek a lehetséges háborús bűnök kivizsgálásához és a büntetőeljárásokhoz.
Orosz rakétatámadás történt a dél-ukrajnai Odessza régióban. Odessza városa ad otthont Ukrajna legnagyobb tengeri kikötőjének, ezért létfontosságú az ország gabona- és egyéb áruszállítási képessége szempontjából. A támadás néhány órával azután történt, hogy Kuleba külügyminiszter Twitter-üzenetben írta: „Ukrajna kész megteremteni a szükséges feltételeket az odeszai kikötőből való export újraindításához. A kérdés az, hogyan biztosítható, hogy Oroszország ne éljen vissza a kereskedelmi útvonallal a város megtámadására.”
Mikhailo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó egy szombaton megjelent interjúban azt mondta, Oroszország lényegesen kevesebb katonai veszteséget szenved el a háború első hat hetéhez képest. Az alacsonyabb számok azt jelezhetik az orosz parancsnokoknak, hogy „sikeresen harcolnak” – idézte a Meduza honlap Podoljakot. Az ukrán televízióban nyilatkozva azonban optimizmusának is hangot adott azzal kapcsolatban, hogy az új, Nyugat által szállított fegyverek megváltoztathatják a háború „matematikáját”.